Mennyi idő után kezdi a kockázatviselést a biztosító?
Ha online történik a lakásbiztosítás megkötése, akkor az ajánlatkészítést utáni napon, 0 órától már elkezdi a kockázatviselést a biztosító.
Van néhány gyakran feltett kérdés a lakásbiztosításról, amiket most néhány pontban összegyűjtöttünk, hogy még teljesebbé tegyük a tudástárát a témával kapcsolatban.
Tulajdonképpen bárki köthet lakásbiztosítást, aki önállóan tud döntést hozni, cselekvőképesnek számít és nagykorú.
Általános tévhit, hogy kizárólag az ingatlan tulajdonosának van joga ahhoz, hogy lakásbiztosítást kössön.
Akár egy bérlő vagy résztulajdonos, de még egy finanszírozó is köthet lakásbiztosítást, tehát konkrétan bárki, akinek érdeke az ingatlan védelme.
A lakásbiztosításnál nem kell várni egy lejárati dátumig, ha úgy döntünk, hogy váltunk, mivel a szerződést határozatlan időre lehet kötni.
Viszont időről időre meg kell majd újítani, hosszabbítani a szerződést.
Ha mégis felmondanánk, akkor a biztosítás évfordulójához kell alkalmazkodnunk.
Azonban, ha az előbb említett biztosítási érdek megszűnik, akkor ugyanaz történik a biztosítással is.
Ennek az összegnek a meghatározásához az újjáépítésre fordított kiadásokat kell nézni, nem pedig az ingatlan aktuális piaci értéket.
A biztosítási összeg meghatározása kritikus pont a szerződésben, mivel ha esetleg alulbiztosítás történik, de az elszenvedett kár helyrehozása több költséggel jár, a biztosító akkor is csak annyit fog megtéríteni, amennyi a szerződésben áll.
Azt rögtön az elején érdemes leszögezni, hogy a biztosító a szerződésben foglalt biztosítási összegnél nem fog többet adni.
Ez alapján tehát, mindig a tényleges kár megtérítésében számíthatunk a biztosítóra, és ideérthetjük a javíttatási, újjáépítési és beszerzési költségeket is.
Mindenekelőtt értesíteni kell a rendőrséget, majd két napon belül a biztosítónak is szólni kell.
Miután megtörtént a feljelentés, és a rendőrség elkészítette a jegyzőkönyvet a helyszínen, amit a biztosítónak is meg kell kapnia, már elkezdődhet a keletkezett károk megtérítésének folyamata.
Mindenképpen érdemes egyeztetni a bérbeadóval a szerződés tartalmát, de egyébként semmi akadálya, hogy egy bérlő lakásbiztosítást kössön, sőt kifejezetten hasznos, ha a saját dolgainkat biztosítjuk.
A társasház által kötött biztosításnál a lakást bérlőnek nincs további dolga, azonban ebben esetében is hasonlóan érdemes eljárni, mint egy albérletnél, tehát a saját ingóságainkra külön lehet megkötni a biztosítást.
Egyrészt tisztázzuk, hogy mi számít melléképületnek: ami egy kockázatviselési címen van a főépülettel, viszont lakásként nem funkcionál.
Ennek tekintjük az istállót, az ólat, a garázst, a szerszámoskamrát, a műhelyt, stb.
Vagy amennyiben többlakásos az épület, akkor idetartozik még a saját tulajdonban lévő pince, padlásrész, tároló stb., még ha ez magában az épületben van is.
Ha online történik a lakásbiztosítás megkötése, akkor az ajánlatkészítést utáni napon, 0 órától már elkezdi a kockázatviselést a biztosító.
Azzal viszont számolni kell, hogy van egy nagyjából 15 napos várakozási idő, és ez esetenként több is lehet (akár 1-6 hónap), hogyha vannak különböző kiegészítések a szerződésben.
Amennyiben káreset történt, és rendelkezünk megfelelő lakásbiztosítással, ha betartjuk az ehhez tartozó eljárás lépéseit, akkor zökkenőmentesen és viszonylag rövid időn belül megkaphatjuk a nekünk járó kártérítést.
Ehhez minél előbb értesíteni kell a biztosítót, hogy felmérhesse a kárt.
Ha nem biztos benne, hogy az adott kárért jár Önnek a kártérítés, akkor az a legegyszerűbb, ha átolvassa a lakásbiztosítási szerződésben foglaltakat.
Amint megbizonyosodik róla, hogy biztosítási esemény történt, akkor már tényleg nem kell mást tenni, mint felhívni a biztosítót.
Ajánlott nem túl sokáig várni ezzel, ugyanis a kár vagy annak hatásainak észlelésétől számított 48 óra utáni bejelentésekkel már nem garantált, hogy foglalkozni fognak a biztosítónál.
A leggyorsabb módja a bejelentésnek, hogy telefonon jelenti be a káresetet.
A másik természetesen az e-mail, ami lehet, hogy nem hoz gyors választ, viszont írásos nyoma marad a bejelentésének.
Emellett az e-mailnél akár fotókat is tud hozzácsatolni az adott káresetről, és ezzel egy előzetes képet tud mutatni a biztosítónak és a kiérkező szakembernek.
A megrongálódott épülettel megegyező minőségű és méretű épület újjáépítését állja a biztosító, természetesen a biztosítási összeg keretein belül.
Egy rosszabb állapotban lévő épület esetén, vagyis ami legalább 75%-ban lelakott és romos, az aktuális értékét veszi számításba a biztosító a kártérítésnél, nem pedig az eredeti, újkori értékét.
Ha pedig az ellenkező eset áll fenn, tehát az ingatlan már magasabb értékkel rendelkezik, mint amikor megkötötték rá a biztosítást, és a szerződésben foglalt biztosítási összeg már nem fedezi a károkat, akkor az ezen felüli költségek tulajdonost terhelik.
Ez a biztosítási csalások, vagyonszerzés elkerülése végett érdekes, amit természetesen a törvény is büntet.
Ha sérülnek a túlfeszültség elleni védelemmel rendelkező elektromos eszközök, berendezések, és ez visszavezethető a villámcsapásra, akkor fizet a biztosító (de természetesen csak akkor, ha ez a tétel is szerepel a szerződésben).
Arra viszont nagyon kell figyelni, hogy azokat a felszereléseket, berendezéseket vagy vagyontárgyakat, amik a kárt elszenvedték addig ne vigyük szerelőhöz, ne javíttassuk meg, amíg a kárszakértő meg nem vizsgálta.
Ez utóbbi azért fontos, mert amikor kiérkezik a biztosító kárfelmérője, és a ”rendrakás” vagy a javítás már megkezdődött, akkor már nem tudja megvizsgálni az eredeti állapotot, és ezért nem foglalkozik tovább az üggyel.